Egy nagyszerű barátság, egy őrült terv és egy csempészéshez átalakított BMW Isetta. A cél Nyugat-Berlin. Elsőre lehetetlen küldetésnek tűnik, igaz? Ismerd meg Klaus-Günter Jacobi elképesztő és egyben hajmeresztő történetét, ami annyira megihlette a BMW-t, hogy nemrégen megfilmesítette azt.

Szabadság vagy börtön?

1963. május 23. esős, szomorú este volt. A Bornholmer utcai határátkelő előtt egy BMW Isetta vár az ellenőrzésre. Egy órányi várakozás után az Isetta sofőrjének int az egyik tiszt, hogy jöhet. A kis autó előtt már ott van a cél: Nyugat-Berlin és a szabadságot jelentő NSZK. Az Isetta utasai számára a következő pár perc igazi rémálom. A sofőr tenyere izzad, miközben az Isetta motorterében rejtőzködő potyautas lélegzet-visszafojtva várja a sorsát. Az autó belsejéből hallani, ahogy a kutyák ugatnak és körbeszaglásszák az autót tiltott csomagokat, csempészárut keresve. Vajon mi lesz a potyautas sorsa? Lelepleződik és börtön vár rá, vagy még rosszabb? Esetleg sikerül a terv és átjuthat Nyugat-Berlinbe? Akárhogy is lesz, a szabadság a tét.

Berlin kettészakadt

Klaus-Günter Jacobi Kelet-Berlinben született 1940-ben. A háború és a német kommunista párt hatalomra kerülése után a család addig szerény, de szűkös élete hirtelen még szűkösebb lett. Az ötvenes évek végére a kelet-német helyzet és vele együtt az életszínvonal is fokozatosan romlott. A Jacobi család 1958-ban úgy döntött, nem várnak tovább, összepakolták a legfontosabbakat és Nyugat-Berlinbe menekültek. Mint az később kiderült, még éppen időben. Nyugat-berlini új otthonukból elképedve figyelték, ahogy először szögesdróttal, majd egy áthatolhatatlan fallal választják el a két városrészt a kommunisták.

Baráti segítség

Amikor a Jacobi család elhatározta, hogy átszöknek, Klaus búcsút vett gyerekkori barátjától, Manfred Kostertől. Manfred nem akarta elhagyni otthonát, maradt a szovjet megszállási övezetben. 1962 novemberében Koster levelet kapott. Besorozták a Kelet-Német Nemzeti Néphadsereg katonájának, 1963 június 1-jén kell szolgálatra jelentkeznie. Koster számára ez volt a végső pont, pacifistaként el sem tudott képzelni rosszabbat, mint hogy az NDK katonája legyen. Elege lett a kelet-német elnyomásból és kilátástalanságból, ezért elhatározta, hogy disszidál. Eszébe jutott gyerekkori barátja, Klaus-Günter Jacobi, aki családjával már a túloldalon élt. Hátha van ölete, és segít neki megszökni az NDK-ból. Manfred felvette a kapcsolatot Klaus-szal, aki kitalálta, hogy a BMW Isettájával fogja megszöktetni őt.

„BMW Isetta, mint menekülő autó. A terv egyszerre volt briliáns és őrült" - emlékszik vissza Jacobi

A BMW Isetta a háború utáni Németország egyik legnagyobb sikertörténete, legalábbis Nyugati-Németországban mindenképpen. A háború utáni években a német lakosság mindössze két százaléka engedhette meg magának, hogy autót vegyen. Ám amikor a BMW 1955-ben bemutatta az Isettát, kedvező árának köszönhetően (átszámítva, mai áron kb. 500 ezer forint) a legtöbb német háztartás a kis buborékautóval rótta az utakat. A mesébe illő sztoriról itt olvashatsz: BMW Isetta – A buborékautó, amely meghódította a világot

A BMW Isetta nem csak kicsinek tűnik, az Isetta valóban nagyon kicsi volt, mindössze 140 cm széles és 230 cm hosszú. Így jogosan merülhet fel a kérdés: hogyan rejtőzhetett el benne egy 180 cm magas férfi úgy, hogy az autó hivatalosan kétüléses és még csomagtartója sincsen. Jacobinak erre is volt ötlete. Jacobi autószerelőnek tanult, és napi bejárása volt egy garázsba, ahol a munkatársai segítettek neki az Isetta átalakításában.

A BMW Isetta átalakítása

Jacobi és csapata így alakította át a kis autót.

1. Az ülés mögötti tárolórekeszt eltávolították, majd visszahegesztették 10 cm-rel magasabb pozícióba. Így hely szabadult fel a további átalakításhoz és a potyautas szállításához.
2. Az ülést és a pótkereket kivették, egy 50x50 cm-s nyílást fűrészeltek az utasteret és a motorteret elválasztó panelba, ez lett a potyautas szállítóbox bejárata.
3. Ezt követően az autóból minden felesleges alkatrészt, így például a levegőtisztítót és a fűtést is eltávolították.
4. A gyárilag 13 literes üzemanyagtartályt egy 2 literes tartályra cserélték, így teremtve minimális méretű rejtekhelyet egy ember számára.
5. Az autó kiürített motorterébe így már bekerülhetett a csempészdoboz, amiben magzatpózban éppen csak elfért egy 180 cm magas ember.
6. Végezetül a hátsó lökhárítóból le kellett vágni, hiszen az a plusz súlytól már a földet érte, ez pedig gyanút kelthetett volna a határőrökben.

A BMW Isetta készen állt a nagy szökéshez. Már csak egy sofőr kellett.

Kis autó - kis szökés

 Mivel Kelet-Németország nem ismerte el Nyugat-Berlint az NSZK részeként, ezért Jacobi nyugati-berliniként nem utazhatott át az NDK-ba. Ám két nyugat-németországi diák vállalkozott a küldetésre. Egy gyors beavatást követően, még aznap elindultak Manfredért. Egyikük az átalakított Isettában, másikuk a tartalék autóként használt Volkswagen Bogárban.

A két diák kora este érkezett meg, a város melletti elhagyott úton már várt rájuk Manfred Koster. A diákok gyorsan kivették az üzemanyagtartályt, és kicserélték a kétliteres változatra. Mivel Jacobi alig pár órája mutatta meg nekik, hogyan kell mindezt csinálni, a szürkületben, egy zseblámpa mellett a tervezetnél sokkal tovább tartott a dolog. Fogytán volt az idő. Végül nagy nehezen minden a helyére került, Manfred éppen csak befért a szűkös kis rejtekhelyre. Irány a határ, irány Nyugat-Berlin, az NSZK és a szabadság!

Egy órányi várakozás és az örökkévalóságnak tűnő ellenőrzés után öt perccel az éjféli határzár előtt az Isetta, benne Manfreddal 11:55-kor átgurulhatott Nyugat-Berlinbe. Az autó meg sem állt a Grüntaler utcáig, ahol Klaus-Günter Jacobi már türelmetlenül várta barátját. Közel tíz perccel megérkezésük után Manfrédnek sikerül kimásznia az Isettából, majd azonnal barátja karjaiba borult, immár szabad emberként köszönte meg Klaus segítségét.

Folytatódtak a szöktetések

Nem sokkal a merész küldetés után Jacobi szétszedte az Isettát és alkatrésznek adta el annak darabjait. Szomorú, de kényszerű megoldás volt ez, hiszen az átalakítások miatt már úgysem ment volna át semmilyen műszaki vizsgán. Az egyetlen tárgy, amit Jacobi megtartott, a motorháztető kulcsa volt. A két jó barát története azonban sajnos keserédes fordulatot vett. Idővel külön váltak útjaik, ma már nem beszélnek, nem tudnak egymásról. Ugyanakkor Jacobi a mai napig büszkén gondol vissza a BMW Isettára, barátjára és a lehetetlen küldetésre.

A BMW Isettával való szöktetés azonban nem állt meg itt, a Jacobi által beszervezett két diák folytatta a titkos akciót. Szereztek egy saját Isettát, amit Jacobi tervei alapján átalakítottak, majd a következő egy évben kilenc embert juttattak át sikerrel a határon. De a tizedik már nem jött össze, és lebuktak. A nő, aki a motortérben rejtőzött, túlságosan sokat mozgolódott, amitől az autó mozogni kezdett. Ezt az őrök azonnal észrevették és kiszállították őket. Másnap szalagcímként jelent meg a történet a napilapokban: "Kilenc kelet-berlini szökése egy BMW Isettával"

Klaus-Günter Jacobi története annyira megérintette a BMW-t, hogy nem régen megfilmesítették azt. Ide kattintva megnézheted: Budapesten forgatták a BMW szöktetős kisfilmjét, nézd meg most!